Továbbra is csökken Magyarországon a repctermesztés az elmúlt évek időjárási viszontagráainak következménye miatt.




Csökken a repcetermesztés

2013-10-29

Továbbra is csökken Magyarországon a repctermesztés az elmúlt évek időjárási viszontagráainak következménye miatt.

Továbbra is csökken Magyarországon a repcetermesztés az elmúlt évek időjárási viszontagságainak következménye miatt. Manapság már kevesebben fognak repcetermesztésbe, 30 ezer hektárral lehet kevesebb a termőterület, mint a tavalyi évben.


Az elmúlt évek időjárási viszontagságai miatti veszteségek visszavethették az egyik legjövedelmezőbb ipari növény, az őszi káposztarepce vetésterületét, becslések szerint az idén ősszel elvetett terület megegyezhet a tavalyival − mondta a Napi Gazdaságnak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. A vetési szándék már tavaly is csökkent a nyár végi−ősz eleji aszály miatt (230 ezer hektárra), de a tényleges vetés is 196,5 ezer hektárra esett, betakarítani ráadásul csak 189,8 ezer hektárról tudták a gazdák a termést. A 2011−2012-es agrárévben még bőven 260 ezer hektár felett volt az elvetett repce, amit a bioüzemanyagok iránti kereslet, illetve az évről évre emelkedő terményárak is indokoltak. Ha valóban csak a tavalyival megegyező területen vetették, akkor ez bőven alatta marad a 230 ezer hektáros ötéves átlagos vetésterületnek is. A nyár végi és őszi szárazság miatt az elmúlt két évben sok termelőnek kellett veszteséget elkönyvelnie, miután ki sem kelt a vetés.

 

 

Idén ráadásul jelentősen visszaesett a termény ára is: a betakarított termést tavaly még tonnánként 140 ezer forint körül lehetett értékesíteni, az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint azonban idén szeptember közepéig tonnánként 104 ezer forintért vásárolták fel a termelőktől a fizikai piacokon a repcemagot. A globális repcekibocsátás idén elérheti a rekordnak számító 65 millió tonnát is, így a közeljövőben nem várható a tőzsdei árak emelkedése.
Hosszabb távon az is csökkentheti a repcetermesztési kedvet, hogy az Európai Unió egyre inkább hátrálna a 2020-ra kitűzött bioüzemanyag-felhasználási céloktól. A hosszabb távú kockázatok közé tartozik az is, hogy a neonikotinoid-tartalmú csávázószerek használata uniós felfüggesztésének terméshozamokra gyakorolt hatása csak két év múlva mutatkozik meg.
Magyarországon az agrárrendtartási törvény helyébe lépett jogszabályban a vis maior esetek szabályozása miatti piaci probléma − a nagy terménykereskedők a kockázatra hivatkozva idén szinte nem is kötöttek határidős vételi szerződéseket − még mindig nem rendeződött. Határidős kontraktusok nélkül a termelők jelentős összegtől estek el, hiszen év elején még lehetett volna 140 ezer forintos áron szerződni.
Forrás: Napi gazdaság



Expedient

Honlapkészítés, webdesign: Expedient
Marketing tanácsadónk a: Marketing Professzorok Kft.